Ez történt velem egy coaching gyakorlaton
Tapasztalataink és élményeink megosztása egymással segíthet minket az utunkon? Szerintem egymás történeteiből épp olyan sokat tudunk tanulni, mint a saját megéléseinkből, ezért szeretem részletesen elmesélni, hogy mi történt velem vagy épp milyen érzéseim voltak egy coaching gyakorlat során. . A coach képzésen minden egyes tanult gyakorlatot kipróbáltunk egymáson vagy az oktató bemutatta egyikünkön. Az egyik utolsó alkalmon volt, amikor az egyik gyakorlathoz – ismerve az utam – az oktató engem kért fel és én nagyon szívesen vállaltam az ügyfél szerepét a csoport előtt. Ekkor még nem tudtam, hogy szinte végig sírni fogok. A téma, amivel dolgoztunk, hogy maradjak-e akkor akkori vállalkozói létemben vagy kezdjek el egészen mással foglalkozni, esetleg alkalmazott legyek.. A gyakorlat lényege az volt, hogy meg kellett állnom a térben, amivel kijelöltem egy semleges területet. Innen ellépve jobbra volt az az élet, amit akkor éltem gyógyszertárvezetőként. Balra pedig egy új vállalkozás vagy elkezdeni valahol dolgozni. Először a jobb oldalon kezdtem. Megkérdezte a coach, hogy hogy érzem magam, de nem tudtam elmondani, mert elkezdtem sírni. Végigfutott az agyamon, hogy miben is élek. Akkor már tisztában voltam teljesen a kiégésemmel, így végtelenül ijesztő volt minden egyes gondolat. Elképzelhetetlen volt, hogy úgy töltsek ebben a pozícióban még időt, hogy nem látom tisztán a végét. Az éreztem, mintha egy elefánt ülne a mellkasomon. Egy gyakorlatban, ahol csak el kellett képzelnem valamit. Elég ijesztő. Majd kérte, hogy lépjek a bal irányba. Itt éreztem a nyugalmat, hogy nem kell más főnökének lennem, mindent megoldanom, állandó készenlétben lennem és a azonnal elmúlt a mellkasi nyomásom is. A mentális egészségem érdekében, ekkor már régóta tárgyaltam – több emberrel is – a patika eladásának ügyében. Tehát tudtam mit akarok, de nem láttam a végét, ami gyakran pánikot okozott még nálam. Egy évig kell még ebben élnem vagy csak pár hónap lesz? Végig tudom csinálni? Innen nézve, ahol most ülök nagyon jó döntést hoztam akkor. Kicsit későn, mert nem kellett volna elmennem a falig, de legalább volt lehetőségem és bátorságom elengedni a biztosat és elkezdeni felépíteni azt, amit szívből tudok csinálni. Ez a gyakorlatot – természetesen – nem csak munka ügyekben használjuk a coaching folyamatban. Lehet egy „baráti” kapcsolat, párkapcsolat, költözés, családi viszonyok példája is jobb illetve bal oldalon. Szóval egy-egy gyakorlatnak óriási hatással lehet a jövődre. Elindíthat folyamatokat és felnyithatja a szemedet a saját életed és érzéseid nézve. Ettől működik a coaching, ami kérdésekkel fogja a kezed egy témában és együtt nézünk a jövőbe veled! Jó, hogy itt vagy!
Beilleszkedés, workshop és külföldi munkavállalás
A segítő szakember is mehet segítő szakemberhez? Meséltem nektek, hogy talán nem lesz több személyes workshopom idén. Itt a történet eleje, mert a végét még én sem tudom! A tavalyi évem szava a VÁLTOZÁS volt: eladtam a cégem, munkanélküli lettem, külföldre költöztem, coach lettem, magam mögött hagytam kapcsolatokat és üdvözöltem az ismeretlent. Szerintem a változás az egy tökéletes szó a 2023-as évre. Persze, ott van mellette a hála, az erő és az építkezés, a tanulás és a bátorság, a gyógyulás és a segítség, de a változás a fő jellemzője, ami számomra minden mást is magába szív. Amikor terveztem az idei évet, akkor szerettem volna, hogy az idei évem szava a BEILLESZKEDÉS legyen. Hiszen ide be szeretnék illeszkedni. Otthon minden magától értetődő volt. Van munkám, van hol laknom, van pénzem, vannak ismerőseim, vannak barátaim, vannak koncertek, mozi és színház. Minden van. Mindenkinek értem minden szavát. Tudom, hogy hogy működik a kulturális közeg és otthonosan mozgok a TV macitól a vasárnapi húslevesig mindenben. Most úgy érzem itt magam, mint aki hatost dobott a játékban és itt lehet, de nem tudok mit kezdeni magammal. Csodálatos a hely. Tiszta a levegő, közel az erdő, csend van. Jó fej emberekkel találkozom, van szabadidőm, de valami nem stimmel. Igazán sosem voltam alkalmazott. Amióta felnőttem és valahogy ijesztő is a helyzet, hogy elköteleződjek egy munkahelyen. Miközben éveken keresztül arra vágytam, hogy 16:00-kor letehessem a tollat és másnap reggelig fel se kelljen vennem. Nagyon szeretem, amit csinálok újra vállalkozóként. A coachingot is, de a személyes workshopokat a jógával a szívem csücskében tartom és egy cuki kiscica sem tudná onnan kipiszkálni. Működik is, tele van a szívem a kapcsolódásokkal veletek. 🙂 Otthon vagyok ebben a segítő munkában. De hogy lesz így beilleszkedés Ausztriában? Kaptam egy lehetőséget – talán, hogy dolgozzak itt, ami blokkolná a szombatjaim októbertől, tehát nem tudnék hazautazni a workshopok miatt. Ez a munka persze fontos a pénz miatt is, de a legjobb lenne, hogy kapcsolódhatnék helyi emberekkel németül. Emberek között lehetnék, benne lennék az osztrák körforgásban, de kikerülnék egy időre – a próbaidőre mindenképp – a személyes segítő magyarországi körforgásomból. Még nincsen döntés a részemről sem és a munkaadó részéről sem. De azt hiszem mindketten oda húzunk, hogy legyen közös munka. Fogok beszélni coach-csal is a témában, mert egy magam nehezen jutok dűlőre, hogy valójában merre is szeretnék tartani. A segítő szakembereknek is szüksége van arra, hogy hátrébb lépjenek és valaki fogja a kezüket, amikor messziről nézik magukat. Járok szupervízióra egy coachhoz és vele fogok erről is beszélgetni. Remélem tisztábban fogok utána látni. 🙂 Ha belevágok az alkalmazotti életbe itt, akkor pedig lesz online workshop és online klub, szabadon beszélgetni egymással, sok tartalom, videó. Valamint MEGÍGÉREM, hogy minden alkalmat megragadok arra, hogy legyen személyes workshop így is majd VELETEK! Addig pedig még 3 hely van a HATÁRHÚZÁS workshopra! Nagyon jó lesz, gyere gyere! 🙂 Rengeteg dolgot tudnék még írni, de abban sem vagyok biztos, hogy idáig eljutott valaki az olvasásban. 🙂 Jó, hogy itt vagy!
Öngondoskodás
Öngondoskodás Ez még nem a nyugdíjas éveimre félretett pénzről szóló öngondoskodás, hanem inkább arról, hogy hogyan jussak el a nyugdíjas éveimhez testi és lelki egészségben! Ha már emlegettük nyugdíjat. Gyakran mondtam régen, hogy „majd nyugdíjasként lesz rá időm”, de ma már úgy gondolom, hogy ez nagyon nem oké. Most szeretnék számomra értékes dolgokkal foglalkozni. Gyere…mesélek az öngondoskodásról! Ha van valami, amire sosem szabadna sajnálni az időt, az energiát és a pénzt, akkor az saját magunk, hiszen ki lehetne saját magunknál fontosabb nekünk? Erre biztos fel tudod sorolni az összes szeretted, de te hol vagy a sorban? Először az anyukád, apukád, testvéred, gyereket, szerelmed, férjed és utána jössz te a sorban?Mit szólsz, ha azt mondom, hogy először magadra kell mindig feltenni a repülőn is az oxigénmaszkot, hogy másoknak megmaradj egészségesen és tudj nekik is segíteni? Én a saját életemben valahol a 7-8. helyen voltam évek óta: 1. munkahely 1. 2. munkahely 2. 3. munkatársak4. pénz5. párkapcsolatom6. családom7. én?… de lehet, hogy valamit ki is felejtettem még magam elől. Hosszú önismereti út vezetett oda, hogy ma már az életem első helyén ÉN vagyok. Ez nem jelent beképzeltséget, nagyképűséget és önimádatot, hanem egyszerűen ráébredtem, hogy saját magamat priorizálni szükséges ahhoz, hogy egészséges kapcsolatom lehessen másokkal. Ez az önszeretet és önbecsülés csökkenti a stressz-szintet, kiegyensúlyozottá tesz és a segítségével könnyebben veszem az akadályokat. Sajnos, úgy vagyunk berendezkedve a 21. században nagyrészt, hogy mindig készenlétben vagyunk. Bármikor kereshet a főnök, bármikor hívhat az ügyfél, segíteni kell a családnak, meg kell oldani a gyerek iskolai problémát, kutyasétáltatás, mit főzzek már megint kérdéskör… de ha az öngondoskodásra is bármikor készenlétben tudnál lenni és rendszeresen gyakorolnád, akkor megtalálnád a belső stabilitásod, rugalmasabb lehetsz és pozitívabban látnád a világot. Az öngondoskodás lehet pszichológiai, fizikai, szociális, személyes, spirituális, szakmai, kreatív, érzékszervi, mentális és akár pénzügyi is. Nagyon sok féle besorolás létezik a témában. Tudod mi lehet öngondoskodás konkrétan? Rendeszeresen mozogni: nem élsportolónak lenni, hanem elsétálni a boltba, futni járni, jógázni, lemenni a kedvenc edzőtermedbe, teniszórákat venni. Aktívnak tagadni. Eleget és jó minőségben aludni, amiről az instagrammomon elég sokat írtam már. A legjobb tudásod szerint egészségesen étkezni!Szűrővizsgálatokra járni.Pihenni! Nem tenni, csak lenni!Naplózni a gondolataink, érzéseink. Meditálni, relaxálni.Minőségi időt tölteni másokkal, kapcsolódni, beszélgetni. Tudatosan használni az internetet: nem csak offline, de online is meghúzni a határaink és kizárni a mérgező embereket. Célokat kitűzni. Szabadságra menni és nem nézegetni az e-maileket.Határokat húzni!Új dolgokat tanulni vagy régi tudásban fejlődni.Olyan tevékenységet végezni, ami mosolyt csal az arcodra!Új élményeket szerezni, új dolgokat kipróbálni.Elmerülni a hobbidban.Tudatosan kezelni a pénzügyeket, kerülni az impulzív vásárlást. …és még lehetne sorolni. Én ezek szerint próbálok élni, de nem dorgálom meg magam akkor sem, ha valami nem sikerül? Miért is tenném? Az öngondoskodás állandó, de az, hogy hogy vagyunk az életünkben azon a napon az nem. Azért gyakorlunk mindent az életben, hogy visszataláljunk az egyensúlyhoz. Az egyensúly nem állandó. Tervezd meg, hogy te legyél az első az életedben! Jó, hogy itt vagy! Jó, hogy van egy petty időd magadra!